ADER 23.1.3

A projekt teljes költségvetése: 1.100.000 Lej

Finanszírozási forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium

Megvalósítási időszak: 2023 – 2026

Projekt kivitelező: Csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézete (ICDCRM)

-A Hargita-, a Csík- és a Hasmas-hegységből származó vadméh-, poszméh- és darázspopulációk azonosítása és feltérképezése;

-A populációk fejlődésének és az abiotikus környezeti tényezőkkel való összefüggésének nyomon követése;

-A vadméh-populációk Varroa atkával szembeni ellenálló képességének és ellenálló képességének meghatározása;

-A Varroa atka vadméh-populációiban indukált hatások meghatározása;

-A vadon élő beporzó populációk genetikai elemzése;

-A beporzópopulációk lefedettségi területeinek és kölcsönhatásainak (kompetitív, szinergikus kapcsolatok) meghatározása és meghatározása.

 

A beporzók és a beporzás gazdasági, környezeti és társadalmi-kulturális hatással vannak, és ebből a szempontból közvetlen hatással vannak az egészségre és az életminőségre. Az EU jelentése szerint a mérsékelt éghajlaton a vadvirágok és a növények közel 80%-a a rovarok, különösen a méhek beporzásától függ. Ebből a szempontból a beporzók hozzájárulnak az élelmiszerek mennyiségének és minőségének növeléséhez, és a kutatások szerint az európai mezőgazdaságnak nyújtott éves hozzájárulás nagyságrendileg több milliárd euró. Az elmúlt évtizedekben azonban az antropogén tényezők, nevezetesen az éghajlatváltozás miatt a vadon élő beporzók mind a bőség, mind a sokféleség jelentős csökkenését tapasztalták. A fő okok közé tartozik az intenzív mezőgazdaság, a peszticidek és a műtrágyák használata. Ha megnézzük a beporzók globális helyzetét, láthatjuk, hogy a rovarfajok mintegy 40%-a veszélyeztetett, ha az élőhelyeket tovább károsítja. E probléma megoldása összetett és sokrétű beavatkozást igényel helyi, regionális és globális szinten. E célok elérése érdekében kötelező a tudományos ismeretek javítása a területen, modern kutatási módszerek és technikák alkalmazásával.

A projekt fejlesztésével a Keleti-Kárpátok több területét kívánjuk feltérképezni, meghatározni a különböző beporzó fajok eloszlását, genetikailag meghatározni a populációt és megállapítani életképességük mértékét természetes környezeti feltételek mellett. A projekt újdonsága, hogy a területen alkalmazott klasszikus módszerek alkalmazása mellett egy innovatív beporzófigyelő rendszer, RFID technológián alapuló elektronikus címkézés (rádiófrekvenciás azonosítás) megvalósítását tűzte ki célul a Hargita-, a Csík- és a Hasmas-hegység méhtevékenységének szerkezetének és dinamikájának megismerése érdekében. Az így kapott eredmények különösen fontosak a beporzók viselkedésének tisztázásához és nyomon követéséhez különböző körülmények között. A méhek jelölésére és nyomon követésére szolgáló rendszert a legtöbb európai országban sikeresen alkalmazzák, ami lehetővé teszi a beporzók, valamint a biológiai sokféleségre és a növények termelékenységére gyakorolt hatás holisztikus elemzését. Az elért eredmények tudományosan alátámasztják Románia álláspontját a beporzókkal kapcsolatos uniós kezdeményezéssel kapcsolatban, hogy a Save bees and farmers kezdeményezés nyomán új megállapodást kössenek a beporzókról.